Valami már több mint egy éve foglalkoztat engem ebben a szútrában... Hallgatom szanszkritul, japánul, kínaiul, olvasom magyarul. A fordítás alapján elsőre azt gondolhatod, hogy ez az ima az érzelemmentességről, ürességről, a nagy semiről szól. Egészen sokáig énis így voltam vele.

Vannak szövegek, amelyek csak később nyílnak meg előttünk. Hiába akarjuk mindenáron értelmezni, megfejteni, nem hajlandóak beengedni bennünket a lényegbe. Idő kell hozzájuk és állhatatosság. Ilyen a buddhista szív szútra is. Hiába érted minden szavát, hiába érted a történetet, mégis valami hiányzik... Átlátsz a szimbólumain, teljesen világos, hogy mit mond, de érzed, hogy ezen kívül még valami mást is üzen. Nekem például, az európai agyammal teljesen felfoghatatlan volt, hogy hogy hívhatnak valalmit szív szútrának, ami az ürességről, a semmiről, az érzelemmentességről beszél. De azt is tudtam, hogy nem véletlenül hívják így. Sok időbe telt, még el tudtam vonatkoztatni a neveltetésem alatt belémplántált dolgoktól. Attól, hogy a szív csak az érzelmek központja, és a szeretet valami nagyon nagy érzelem, amit az ember csinál... Azt ugyan még egyetlen filozófusunk sem tudta megmondani, hogy hogyan, de nagy az egyetértés abban, hogy mi európai emberek csináljuk a szeretetet. Sem az eszközeinket, sem a lehetőségeinket nem ismerjük rendesen, de csinálunk a lelkünkkel "valamit", aminek az eredménye egy érzelem... Talán ez a legnagyobb tragédiánk.

A szív szútra egy egészen más, merész nézőpontot kínál fel. Azt kéri, hogy láss mindent üresnek. De nem a szó manapság divatos értelmében! A buddhista azt nevezi ürességnek, amit mi teljességnek nevezünk. Pontosan ugyanaz az érme, csak a másik oldala. Azt nevezi érzelemmentességnek, amit mi békének hívunk... Ez az alapállás kell ahhoz, hogy megérthessük, milyen "mély és meghaladó" bölcsessétget is hordoz magában ez a a szútra. Lehetőséget ad arra, hogy másképp láss. Semmi nagy hókuszpókusz nincs benne, mégis képes csodát tenni. Egyszerűen azzal, hogy felkínál egy új nézőpontot. Egy olyat, amiben nincs külön semmi semmitől.

A szív szútra a különállás illúziója ellen szólít fel. Arra kér, hogy semmit és senkit ne tekints magadtól különállónak. Keresd meg az arcod mindenben, amivel csak találkozol. Lásd úgy, mint önmagadat.

Nagyon sok tagadó formát használ, de ezzel nem a dolgok létezését tagadja meg, csupán a tőled való különállásukat.

Képzelj el egy olyan napot, aminek minden pillanatában tudatosan emlékezteted magad erre az egységre. Egy olyan napot, amiben bárkivel és bármivel találkozol, megkeresed benne magad. Legyen az ember, egy tárgy, egy esemény, egy gondolat vagy érzelem, nem különállóként, hanem önmagadként érzékeled. . . Azt mondnod neki: ÉN VAGYOK!

Egy ilyen nap után az európai filozófusaink biztosan el tudnák már mondani, mi is a szeretet valójában, és hogyan is kell csinálni azt az érzelmet, amit annyira éhez a világ...

 

A szív szútra

(Dobosy Antal fordítása, 1989.)

 

Avalókitésvara bódhiszattva a mély meghaladó bölcsességben időzvén látja,

hogy igaz természetében az öt alkotórész üres, és ezzel minden szenvedést meghalad.

Sáriputra! A forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától.

A forma valóban üresség, az üresség valóban forma.

Így ilyen az érzés, az érzékelés, az akarat és a tudatosság is.

 

Sáriputra! Minden jelenségnek üresség a természete.

Nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem tiszták és nem szennyezettek,

nem növekszenek és nem csökkennek.

Ezért az ürességben nincs forma, érzés, érzékelés, akarat és tudatosság.

Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és értelem,

nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat,

nincs birodalma az érzékszerveknek és a tudatosságnak.

Nincs nem tudás és nincs annak megszűnése,

nincs öregség és halál és nincs ezek megszűnése sem.

Nincs szenvedés, nincs annak oka,

nincs annak megszűnése, és nincs útja a megszüntetésnek.

Nincs megvalósítás és nincs megérkezés, mivel nincs, amit el kellene érni.

 

A bódhiszattvának a meghaladó bölcsesség által akadálytól mentes a tudata.

Mivel akadálytól mentes a tudata rettenthetetlen,

és meghaladva minden illúziót, az ellobbanást eléri.

A három világ összes buddhái a meghaladó bölcsesség által valósítják meg

a tökéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget.Ezért ismerd fel a meghaladó bölcsességet, a nagy szent eszmét,

a nagy tudás eszméjét, a felülmúlhatatlan eszmét, a hasonlíthatatlan eszmét,

azt, ami véget vet minden szenvedésnek. Ez igazság, nem hazugság.

 

Ezért hangoztasd a meghaladó bölcsesség eszméjét, amely így szól:

gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá

gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá

gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá